Amikor az öklömet megállította az a látvány, ahogy nem Harry, hanem Tif áll velem szemben. Nem hittem a szememnek. Pillanatok leforgása alatt hogy' jutott az ajtóból elém. Vissza is néztem, hogy nem áll-e még mindig ott, ahol ez előbb, de nem. Arca piros volt a futástól. Szemeit becsukta, kicsit előre dőlve, széttárt karokkal várta az ütésem. Harry mögötte látszólag jól szórakozott a zavarodottságomon. Arcáról nyugodtság tükröződött. Könnyű neki! Ez feldühített. Még a szemei is azt sugallták, Lúzer. Igaza volt. Gondolat menetem közben Tif félve kinyitotta az egyik szemét, majd pislogott, kinyitotta mindkettőt, és leengedte a karjait.
Nem szólt semmit, ahogy senki sem. Néztem a szemét. Szerelmesen nézett vissza rám. Állkapcsom megfeszült. Harryre néztem. Dühösen vontam össze a szemeim.
-A tied!-mondtam durván, majd mit sem törődve azzal, hogy láttam, ahogy Tif értetlenül néz maga elé. Arcáról sok mindent le lehetett olvasni. Egyszerre volt meglepett, szomorú, sértett, és nem utolsó sorban össze tört a szíve. Összetörtem a szívét. Még a gondolat is fájt, de nem érdekelt. Nem tehettem mást. Nem érdekelt egy eldugott kapcsolat. Mintha megcsalná Harryt. Nem az zavarna, ha megcsalná, hanem hogy én mindig csak a második lennék. Bár azt mondják, ha nem tudsz dönteni a kettő között, válaszd a másodikat, mert ha az elsőt igazán szeretted volna, akkor nem szerettél volna bele a másodikba, de én akkor is már csak a második leszek, és ez nekem nem kell. Nem mindegy, hogy milyen áron van az embernek kapcsolata. Ha ilyen sunyi, undorító, és fájdalmas módon, akkor inkább nem tartok rá igényt.
*Harry*
Mindenkit meglepett Niall "beszólása", de főleg Tifanyt. Én tudtam, hogy egyszer megtörik, csakhogy nem ilyen értelemben. Egy dolog fáj csupán, hogy azzal, hogy megnyertem a háborút, elvesztettem Tifet. 1:0 Harry, de milyen áron? Felkeltem az iménti kényelmes helyzetemből, és odaléptem hozzá. Lenéztem rá. Még mindig ugyanoda bámult, ahova azóta is, hogy Niall ilyen csúnyán a tudatára adta, hogy vége. Átöleltem, mire lelökte a kezeim magáról. Rám nézett. A szemében láttam, hogy megtört.
-Undorodom....-kezdte, majd megakadt.-mindentől!-fejezte be végül, majd kilépett az ajtón, és valószínűleg elment. Most már nem volt kedvem az egészhez. Bűntudatom volt.
-Harry,mi volt ez?-kérdezte Liam.
-Úgynézem, szakítottak.-mondtam meglepve.
-Felmegyek Niallhez.-állt fel Zayn.
-Vigyél neki valami kaját!-kacsintott Louis.
-Nem tudom, haver.-nézett rosszallóan Zayn, majd felrobogott a lépcsőn.
*Niall*
Halk kopogás hallatszott be az ajtón. Csak remélni tudtam, hogy nem Tifany az, de viszonylag kellemesen csalódtam, mikor Zayn kócos haja bukkant fel az ajtóban.
-Haver, jól vagy?-ült le az ágyam végére.
-Persze.-vontam meg a vállam. Kedves tőle, hogy feljött.
-Nézd...-kezdett bele.
-Nem! Ne!-mondtam neki.-Tisztában voltam vele, hogy Tifany valamilyen szinten szereti Harryt. a Tudatalattija ragaszkodik hozzá. Hiszen 16 éve ismerik egymást. Nem akarok pótlék lenni.
-Mit látsz a szemében? A szem mindig elárulja a tulajdonosát.-meglepett az érzékenysége, és hogy komolyan kezeli az érzelmi bánatom.
-Nem tudom. A szeme azt mondja szeret, ahogy a szája is, de a tettei. Azok azt mondják, hogy Harryt szereti. Semmi esélyem, ha nem szeret 100%-osan. Nem éri meg úgy.
-Talán el kéne ezt mondanom neki.
-Talán nem akarom többet látni.-makacsoltam meg magam.
-Pedig fogod. Nagyon sokat fogod. Harry oldalán.-halkult el.-Basszus, ez szívás!-mondta mélyen elgondolkodva. Felnevettem a reakcióján.-El sem tudnám képzelni, ha Perryt valaki más oldalán kéne látnom.-mondta az ágyneműt nézve, majd a szemembe nézett, éshúgy folytatta.-Kitartás. Majd minden kialakul!-mondta, majd egy bátorító mosolyt küldött felém, megsimította a karom, és kiment.
Elfeküdtem az ágyon. Forró fejű voltam. Talán át kéne még egyszer gondolnom a dolgokat, de a véleményem nem változtatom meg akkor sem.
http://blogoscuccok.blogspot.hu/2013/10/design-kritika-3.html Szia! Kész a design kritikád! :)
VálaszTörlés