Meglepően kellemes volt,hajnalban Harry karjai között kelni. Majdnem
olyan jó,mint tegnap este Niall nyugtató karjai között lenni. Igaz,hogy a kettő
majdnem ugyan az,de ott van az az apró hajszálnyi különbség. Az az apró
különbség,ami annyi mindent megváltoztathat. Vajon megfog változtatni? Már csak
annyira kell rájönnöm,hogy kihez ragaszkodom,és hogy kit szeretek. Gyakran
hallom azt,hogy "Ha igazán szeretted volna az elsőt,soha nem szerettél
volna bele egy másodikba." De az én esetemben honnan számít a második?
Mert ez az én esetemben bonyolult.!Még a fejem is bele fájdul ebbe a sok buta
gondolatba... -Hmmm,szép jó reggelt hercegnő!-hallottam meg Harry jellegzetesen
rekedtes hangját közvetlenül a fülem mellől. Bele kúszott a látóterembe,és már
csak arra lettem figyelmes,hogy ajkai közelítenek az enyémhez .Apró kezeimet a
mellkasára tettem,ezzel még pont megtudtam állítani. -Mi a gond?-fürkészte
aggódva az arcomat. Azok az imádni való gödröcskék,amik előbb még ott ültek
ajka szegletében,most eltűntek. Pedig bármit megtettem volna,ha most ebben a
pillanatban láthatnám őket. -Figyelj...-kissé küszködve kerestem a szavakat.
Nem tudtam hogy hogyan mondjam el neki,hogy mi bajom van ezzel az egész
dologgal. -Oké,bármi gond van,hidd el,megtudjuk beszélni!-kezei rátévedtek az
enyémre és erősen megszorította azt. -Igen,ezt tudom. Mindig is
tudtam!-biztosítottam egy szükségtelen hamis mosoly mellett. Ujja hegyével
óvatosan megcirógatta az arcom oldalát. Az ő arcán nem látszott más,csupán az
aggodalom miattam. -Ne aggódj,semmi komoly...-ajkamat rágcsáltam.-Csak
szerintem addig,nem kéne így viszonyulnunk egymáshoz,míg nem rendeztem magamban
az érzelmeket. Azt,hogy melyikőtök iránt mit érzek...!-kissé odébb húzódtam
mellőle,amint észrevettem az arcára kiült csalódottságot. -Értem.-biccentett,majd
duzzadt alsó ajkát beszippantotta,és rágcsálni kezdte azt.
*Niall szemszöge*
Az
este folyamán alig tudtam levenni a szememet Tif-ről. Ez nem is csoda,hiszen ez
a ruha többet fedett fel,csodálatos lábaiból,mint amit szerettem volna. Harry,
annyira természetesen tartotta kezeit a derekán,mintha csak oda teremtették
volna őket. Pedig rohadtul nekem kellett volna ott lennem vele! Amint Harry
észrevette,hogy őket figyelem,huncut mosolyra húzta az ajkát,szemeiben pedig
gonosz fény csillant. Hirtelen maga felé fordította Tif-et,és apró ajkaira
nyomta az övéit. Nem tehetek róla,de az agyamat ellepte a vörös köd. Ezért
meggondolatlanul cselekedtem...
*Giwii
*Giwii
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése